<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
http-equiv="content-type">
<body
style="color: rgb(0, 0, 0); background-color: rgb(255, 255, 255); background-image: url(fal.jpg);"
alink="#000099" link="#66ffff" vlink="#990099">
<big><big><big><big><big><big>
Radn</big></big></big></big></big></big><big><big><big><big><big><big>óti
Miklós</big></big></big></big></big></big><br>
<p style="text-align: center;" class="job"><big><big><big><big><big><big><img
style="width: 225px; height: 225px;" alt="" src="radnoti.jpg"></big><br>
</big></big></big></big></big></p>
<p class="job">Budapesten született, 1909. május
5-én.</p>
<a
href="http://enciklopedia.fazekas.hu/gallery/magyar/gallery.htm#radnoti"><img
style="border: medium outset ;" alt="Magyar irodalmi arcképcsarnok"
src="http://enciklopedia.fazekas.hu/gallery/magyar/large/radnoti1.jpg"
id="image" onmouseover="over()" onmouseout="out()" align="left"
height="240"></a>
<p>Eredeti neve Glatter Miklós. Születése
anyjának és ikertestvérének az
életébe került; 11 éves volt, amikor apja
meghalt.</p>
<p>Nagybátyja, Grosz Dezsõ gondoskodott róla, az
õ
kívánságára szerzett kereskedelmi
érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma
Liberec) textilipari szakiskolájában.</p>
<p>Szerepelt a <em>Jóság </em>1929 címû
antológiában, és néhány rövid
életû folyóirat szerkesztésében is
részt vett (<em>1928</em>; <em>Kortárs</em>). Két
és fél évet nagybátyja
vállalatánál dolgozott.</p>
<p>1930-ban megjelent elsõ verseskötete (<em>Pogány
köszöntõ</em>).<em> </em>Õsszel a szegedi
egyetemen
magyar-francia szakra iratkozott be. Sík Sándor, „<cite>a
nagy professzor</cite>”, fölfigyelt rá,
meghívta tudósképzõ
szemináriumába.</p>
<p>Radnóti egyik alapítója a Szegedi Fiatalok
Mûvészeti Kollégiumának. Falukutató
útjaikon a parasztélettel ismerkedett (<em>Tápé,
öreg este</em>),<em> </em>részt vett a munkásotthon
kulturális életében. Az illegális
kommunista párttal már Szeged elõtt laza
kapcsolatba
került, de tagja sohasem lett, sõt nemegyszer
bírálta, így pl. a József Attilát
elítélõ moszkvai írók
dogmatizmusát.</p>
<p>1931-ben elkobozták <em>Újmódi
pásztorok éneke címû</em>
kötetét,
és izgatás, vallásgyalázás
címén nyolcnapi fogházra
ítélték; ezt Sík Sándor
közbelépésére felfüggesztették. A
nyarat Párizsban töltötte. Lírája
két kötettel gazdagodott Szegeden <em>(Lábadozó
szél </em>1933; <em>Újhold </em>Buday György
fametszeteivel, 1935).</p>
<p>1934-ben bölcsészdoktorrá avatták.
Nevének Radnótira magyarítását,
mivel ez védett név volt, megkérdezése
nélkül Radnóczira módosították.
Írásait továbbra is Radnótiként
írta alá, a ráerõszakolt névnek
pusztán doktori értekezésének egyetemi
változatán (<em>Kaffka Margit mûvészi
fejlõdése</em>)<em> </em>kellett szerepelnie.</p>
<p>1934-ben házasságot kötött a szerelmes
verseit már kora ifjúságától
ihletõ
Gyarmati Fannival.</p>
<p>1935-ben tanári oklevelet szerzett, katedrához
mégsem jutott: magánórák
adásából, szerény
tiszteletdíjakból élt. 1935-ben szerkesztette a 12
fiatal költõt bemutató <em>Korunk </em>címû
antológiát.</p>
<p>1936-ban tette közzé a pályájának
fordulópontjaként emlegetett <em>Járkálj
csak, halálraítélt! </em>címû
verseskötetét.</p>
<p>1937-ben Baumgarten-jutalmat kapott. Nyáron egy
hónapig Párizsban tartózkodott.</p>
<p>1938-ban megjelent <em>Meredek út </em>címû
könyve.</p>
<p>1940-ben adta ki <em>Ikrek hava címû</em>
prózai
írását gyermekkoráról. Ezzel egy
idõben a <em>Válogatott verseket, </em>1942-ben <em>Naptár
</em>címû rövid ciklusát jelentette meg.</p>
<p>1940. szeptember 5.-december 18. között
munkaszolgálatos volt Szamosveresmarton. 1942. július
1-jétõl Margittán,
Királyhágón,
Élesden (Bihar megye), majd a hatvani cukorgyárban,
végül a fõvárosban szolgált.</p>
<p>A háborús cenzúra nem egy versének
közlését törölte, így
leginkább csak mûfordításaival fordulhatott
olvasóihoz; különösen La Fontaine meséin
1943 át. A fordítások javát <em>Orpheus</em><em>
nyomában </em>l943 címû kötetben
gyûjtötte
össze.</p>
<p>1944. május 20-án ismét munkaszolgálatos
lett. Német felügyelet alatt a szerbiai Bor melletti Lager
Heidenauban írta remekmûveit, a két utolsó
eclogát, a <em>Gyökér, </em>a <em>Levél a
hitveshez </em>és az À<em> la recherche </em>címû
verset. 1944. szeptember 17-én innen indították el
utolsó útjára. Költészetének
erejébe és fennmaradásába vetett hite oly
erõs volt, hogy még az „<cite>erõltetett
menet</cite>”
közben is képes olyan remekmûvek
megírására, mint a négy <em>Razglednica</em><em>.
</em>Noteszába gondosan beírt verseit
exhumálásakor viharkabátjának
zsebében találták meg. A még maga
összeállította, de utolsó verseivel
bõvített kötete <em>(Tajtékos ég </em>1946)
a háború után éledezõ irodalmi
életünk elsõ jelentõs eseménye.</p>
<p>Abdán végeztek vele magyar keretlegények, 1944.
november 9-én.</p>
<p>Kevés olyan magyar mûvész van, akinél
élet és költészet ennyire
elválaszthatatlan lenne. Születésének
tragikus körülményeitõl egész
életében nem szakad el, s egyre
erõsödõ
mértékben jelennek meg verseiben a bûntudatnak, a
szenvedés jogosságának motívumai.
Származása pedig sorsának történelmi
tragikumát adja. Pomogáts Béla szavaival: „<cite>Mintha
természet és társadalom azon vetélkedett
volna, melyikük pusztítsa el elõbb.</cite>”</p>
<p>Az induló költõ közepes tehetség, aki
kimunkált formakultúrával rendelkezik, de nincs
saját megverselendõ élménye. Jelen van
verseiben
az új népiességgel érintkezõ
szürrealizmus, az avantgárd utózöngéi,
illetve az ún. néger-versekbe a neoprimitivizmus.</p>
<p>A <em>Pogány köszöntõ </em>hol
zsoltárszerûen megfogalmazott áhítattal, hol
átesztétizált, természetbe
kivetített pogánykodással köszönti
kedvesét, de már a költészetére
mindvégig jellemzõ „<cite>variációk
szomorúságra</cite>” is megjelennek benne.
Második és harmadik kötetében József
Attilával párhuzamosan a
proletárköltészet lehetõségeit keresi.
Saját eszközöket talál hozzá, a
másoktól sohasem használt, eredeti képek
mellett a szabad versek kiáltásait. </p>
<p>Forradalmas reményeinek megtépázása
után az <em>Újhold </em>1935 és
különösen a már címével sokat
sejtetõ <em>Járkálj csak,
halálraítélt! </em>1936 versei,
szerelmének még mindig fölragyogó idilljei
ellenére is a megnehezedett politikai helyzet (a hatalomra
jutott Hitler) szomorította kedélyét, sõt
haláltudattal töltötte el (<em>Háborús
napló</em>).<em> </em>Korán rájött, hogy a
„<cite>világ új háborúba fordul</cite>”,
s mihelyt jóslata beteljesedett, a kollektív
élményt a retorikát és
érzelgõsséget mellõzõ
együttérzés
lírájával kristályosította
hitelessé (<em>Lángok lobognak, Emlékeimben</em>).
</p>
<p>Életmûvének egyik központi
témája,
a világ általi fenyegetettség, illetve az erre
adható válasz határozottan az <em>Újhold</em>
kötet nyitó- és záró verseiben jelenik
meg.</p>
<p>A <em>Mint a bika</em> 1933 az anaforikus szerkesztéssel
két idõsíkot és
magatartásformát
szembesít egymással. A múlt, a fiatalság
jellemzõje az önfeledt élet, mely figyelmen
kívül hagyja a veszélyeket. A jelen
magatartásformája tudomásul veszi a
veszélyt, s a nem-menekülés
helytállását hirdeti. Megjelenik a jellegzetesen
radnótis költõi megoldás, a kolofont
idézõ
zárlat, mely mintegy szentenciózusan foglalja össze
a vers üzenetét.</p>
<p>A <em>Kortárs útlevelére</em> 1934
címû
költeményben a felvázolt életmodellek
közül az elsõ a vadmacskalét, mely csak addig
száll szembe környezetével, míg
reménnyel kecsegtet a küzdelem. A sárként
való lét a világ elfogadását
jelenti, a behódolást. Vállalható
magatartásként Radnóti a lázadást
jelöli meg, a világ elutasítását a
jövõ reményében. Radnóti
költészetében ritka a világgal való
szembenállásra való felhívás, az itt
megfogalmazottak feltehetõen összefüggenek az
ajánlással, illetve a vers programadó
jellegével.</p>
<p>A <em>Járkálj csak, halálraítélt!</em>
1936 önvallomása nem elsõsorban poétikai,
hanem
etikai jellegû. A tisztaság és a
helytállás
keménysége nem egymást kizáró, hanem
feltételezõ erkölcsi magatartásformák.
A
halálraítéltség pontosan még nem
körvonalazott fogalom, valószínûleg egyszerre
érvényesül benne az emberi halandóság
egzisztencialista felfogása és a történelmi
fenyegetettség megsejtése.</p>
<p>Radnóti költészetének kiteljesedése
akkor következik be, amikor a szorongás, félelem nem
érzet, hanem jogosan megjelenõ tény. Ezzel
összefüggésben komoly
esztétikai-poétikai, s ettõl
elválaszthatatlanul
világképi fordulat áll be
lírájában. Ennek legfõbb jellemzõje
a
klasszicizálódás. Ennek elméleti
programját Babits fogalmazza meg 1925-ös <em>Új
klasszicizmus</em> <em>felé </em>címû
tanulmányában. Ennek lényege, hogy
mûvészi
szinten az avantgárd kilengései után az
ingának vissza kell térnie természetes
állapotába, azaz a kultúra
folytonosságát tagadó mûvészi
irányzatok helyébe az irodalom
kontinuitását kell elõtérbe
állítani. S ez nem csupán poétikai, hanem
erkölcsi kérdés is, hiszen a mûvészet a
legfontosabb hordozója mindazon értékeknek,
melyeket összefoglaló néven európai
kultúrának és humánumnak nevezünk.
Radnótinál a forma fegyelme esztétikai és
mûvészi válasz egy kaotikus világra,
melybõl
hiányzik az emberség. Ennek külsõdleges
formai
jegyei a tiszta mûfajiságra való
törekvés,
illetve a hagyományos, kipróbált mûfajok
felelevenítése (episztola - <em>Levél a hitveshez</em>;
himnusz - <em>Himnusz a békérõl</em>; óda
- <em>Nem
tudhatom...;</em> ekloga - <em>Eclogák</em>).
Verselésében visszatér a kötött
ritmushoz, a klasszikus és nyugat-európai
idõmértékes verseléshez.</p>
<p>Radnóti érett korszakának reprezentatív
mûfaja az ekloga. Az <em>Elsõ eclogá</em>ban 1938
a mûfaji
hagyományoknak megfelelõen természeti
díszlet adja
a költõ és a pásztor
párbeszédének hátterét. A
természet nyugalma - melyben azért mindig ott
érezzük a megfoghatatlanul is jelenlévõ
veszélyt és fenyegetettséget - ellenpontozza a
dialógus tárgyát, a háborúról
és a költészet értelmérõl
való
eszmefuttatást. García Lorca és József
Attila halálára tett utalás a
költõsors
tragikus voltát példázza. A záró
természeti kép mindezek ellenére a
helytállás erkölcsi szükségletét
példázza.</p>
<p>A <em>Negyedik ecloga</em> 1943 dialóg formában
valójában a lírai én belsõ
párbeszédét tartalmazza. A belsõ Hang
azokat az
értékeket sorolja, azokat az emlékeket
idézi, melyekért érdemes vállalni az
életet. Sajátossága a
Radnóti-világképnek, hogy mindig apró,
szinte észrevétlen, normális
körülmények között fel sem tûnõ
emlékmozaikok jelentik a kapaszkodót a lírai
én számára. A Költõ az élet
realitásával számol, az erõsödõ
fenyegetettséggel, a közeli pusztulással. Az egyedi
lét tragikumát oldja a Hang utolsó
megszólalása, mely a természet rendjeként a
természetbe való belesimulásként
értelmezi a halált.</p>
<p>A monologikus forma már Vergilius eklogái
között is megtalálható.
Radnótinál a <em>Hetedik eclogá</em>ban 1944
mégis inkább párbeszédrõl van
szó,
hiszen a címzett egyértelmû. A
megszólított
Fanni képviseli mindazt, amiért érdemes kitartani,
amiért érdemes elviselni a láger borzalmait.
Mûvészi szempontból bravúrosan keverednek a
versben a felvillanó emlékek, a naturalista
lágerkép és a szürrealista
vízió. A zárlat az eklogát
egyértelmûen a hûség és szerelem
ódájává emeli.</p>
<p>Az <em>À la recherche...</em> 1944 címe Marcel Proust
<em>Az eltûnt idõ nyomában címû</em>
regényére utal, mely Bergson
filozófiájának és
idõszemléletének legteljesebb mûvészi
tükrözõje. Radnóti mûve is az
önkéntelen
emlékezés bergsoni tételére
épül. A múlt
átértékelõdik a
jelenben, átírja és átformálja a
jelent, elszakíthatatlanul része
személyiségünknek és életünknek.
Másrészt az elégia a horatiusi non omnis moriar (<em>Melpomenéhez</em>)
elv felélesztõje, ám már nem a
költészetre vonatkozóan, hanem az élet
apró mozzanatainak megtartó erejében bízva.
Radnóti emlékezéstechnikája -
lélektanilag is hitelesen - a szinkronitásában nem
kellõen értékelt élmények és
élménytöredékek
felidézésén alapul.</p>
<p>A <em>Sem emlék, sem varázslat</em> 1944 azt
példázza, hogy az élettel, a sorssal való
számvetés, a lehetõségekkel való
illúzió nélküli szembenézés
megteremti az új magatartásformát, mely
alázattal van a világ iránt. Nem akarja
újraértékelni a múltat, tetteivel a
jövõt szolgálja.</p>
<p>A klasszikus anaforikus szerkesztéssel megalkotott
költemény, a <em>Töredék</em> 1944 címe
egyszerre utal a vers hiányos voltára, tudatosan
kipontozott részeire, másrészt a felborult
értékrendû, erkölcsi szempontból
önmaga
visszáját megélõ világ
töredékességére. A romantikus
esztétika óta a töredék nem hiányt,
hanem a világhoz való esztétikai és
bölcseleti alapállást jelent, a világ
teljességének hiányában a
mûalkotás
sem tükrözheti a teljességet.</p>
<p>A <em>Nem tudhatom...</em> 1944 a hazához való
kötõdés õszinte és erkölcsi
szempontból
megrendítõ dokumentuma. A legegyszerûbb
metaforákat, a
legõsibb költõi eszközöket
felhasználva,
kétféle nézõpontot váltogatva tesz
hitet a
közösség, a táj, a kultúra, az
emlékek megtartó ereje mellett.</p>
<p>A <em>Levél a hitveshez</em> 1944 a klasszikus episztola
megújított formája; a versszervezõ a
lélek
belsõ vívódása, a kétség
és a
remény közti lélekállapot
kipróbált költõi eszközökkel
való
megjelenítése. A hatásosan
elõkészített csattanó, ha nem is
érvényteleníti, de mindenesetre
kérdésessé teszi az önbuzdító
és önmeggyõzõ érvek
sokaságát.</p>
<p>Az <em>Erõltetett menet</em> 1944
versformáját, a
nibelungizált alexandrint Radnóti Tóth
Árpád elégiáiból is ismerhette,
valószínûbb azonban Walter von der Vogelweide <em>Ó,
jaj, hogy</em> <em>eltûnt minden</em> címû
versének
hatása, melyet õ fordított. A 7/7-es
osztású jambikus sorokban az erõteljes metszet az
újra és újra nekifeszülõ
bizakodás
hatásos kifejezõje, tipográfiailag pedig - sokak
véleménye szerint (Bori Imre) - a kanyargó
út képét rajzolja ki. A vers gondolati
szervezõje
a bolond-kép, illetve ennek a magatartásformának a
meghatározása. A bolond az, aki nem vet számot a
realitással, aki a jövõ reményében
képes elviselni a jelent. A lírai én
fogalomértelmezése egyúttal saját
magatartásának és lelkiállapotának
is értelmezése, melyben az ész és az
érzelem dilemmája tükrözõdik. Bár
a
vágy, az akart jövõ, a múlt
értékeinek
és élményének újbóli
átélési lehetõsége erõsebbnek
bizonyul a
valóság adta lehetõségeknél, a
záró kétszeres felkiáltásban
mégis ott érezzük az elégikus
hangvételt is.</p>
<p>A <em>Razglednicák</em> 1944 négy lírai
képeslapja magába sûríti a <em>Bori notesz</em>
formai és világképi jellemzõit. Az
elsõ
tábori képeslap a háborús világ
expresszionista képeit szembesíti az emlékek
révén megidézett idillel. A másodikban a
természet emberfeletti és embertõl idegen, ily
módon ironikus idillje kerül párhuzamba a
háború képeivel. A harmadikból
végérvényesen kikerül a harmónia, csak
a határozott, nyers, naturalista-expresszionista
költõi
képek vannak jelen. A záró versben a lírai
én egyszerre ábrázolja önmagát
kívülrõl és belülrõl, de
már
mindenféle remény nélkül, a
valóság brutalitását elfogadva.</p>
<p>Radnóti az antikvitástól a kortársakig
fordított, leginkább azoktól, akiket
valamiképp rokonának érzett, s még a
formaviláguk legapróbb árnyalatait is nagy gonddal
adta vissza. Ide kívánkoznak, bár még
inkább eredeti versei közé sorolhatók a
saját nevének anagrammájából
kitalált angol költõ, Eaton Darr nevével
aláírt fiktív mûfordításai.
Néhány versbõl álló ciklusukat
aligha
tekinthetjük pusztán költõi
tréfálkozásnak: a nonszenszlíra
hagyományát szürrealista ötletekkel
elegyítve, saját korának
képtelenségeit gúnyolja bennük.</p>
<p>Kortársairól (Babits, Füst Milán,
Szabó Lõrinc stb.) szóló tanulmányai
mellett különösen az új hangot megütõ
<em>Ikrek
hava </em>emelkedik ki. Alcíme szerint ugyan „<cite>napló
a gyerekkorról</cite>”, de a korai emlékek, az apa
és az ikertestvér halálának
elbeszélését, az árvaságra
történt rádöbbenését az
idõsíkok változtatásával és
szabad
asszociációival késõbbi napjai felé
nyitja
ki. </p>
<p>A néhány töredékes feljegyzés
(1934) után 1937 októberétõl1943.
március
közepéig vezetett <em>Napló</em>ja<em> </em>lapjain
jelen idejû közvetlenséggel ír
életének eseményeirõl, mindenkori
környezetérõl és természetesen az
irodalomról. Nemcsak beszédes történelmi
dokumentum ez; stílusának remeklései miatt is
teljes értékû irodalmi alkotás.</p>
<br>
<a href="radnotimik.html">Radnóti Miklós
néhány költeménye</a><br>
<br>
<div style="text-align: center;"><big><big><big>Császárzsemle
(törk) készítése<br>
</big></big></big><br>
Alapvetően a formázási technikán sikerült
javítani az első recepthez képest, ezt pedig <a
href="http://limarapeksege.blogspot.com/2010/04/csaszarzsemle-reggelire.html"
target="_blank">Limarának </a>köszönhetem, mert
nála láttam a formát. Csinos, jóízű
zsemle.<br>
<big><big><big><br>
<img style="width: 400px; height: 300px;" alt=""
src="csaszarzsemle-2.jpg"></big></big></big></div>
<br>
<div style="text-align: center;">
<p style="text-align: justify;">Hozzávalók 8-10 darabhoz:
50 dkg fehér liszt (pl. tönköly fehér liszt), 7
g szárított élesztő, 7 g kovászpor, 1 tk
só, 1 tk méz (vagy egy csipet stevia, én ezzel
készítettem), 1 dl tej, 1,5 dl víz, 5 dkg vaj</p>
<p style="text-align: justify;"><br>
Keverjük össze a száraz elemeket.<br>
Majd a vizet és a tejet melegítsük, a vajat
olvasszuk fel.<br>
Kezdjük el dagasztani.<br>
Én dagasztógéppel dolgozom ki, és 8 percet
minimum dagasztom a tésztát, hogy jó
állagú legyen.<br>
Kelesztő tálban két és félszeresére
kelesztjük..<br>
Majd lisztezett felületen először vágjuk ketté,
majd mindkét bucit 4 vagy 5 részre attól
függően, hogy kisebb, vagy nagyobb zsemléket
szeretnénk-e készíteni.<br>
A bucikat húzzuk hosszúkás (kb.25-30 cm)
rudakká.<br>
A rudakból először is készítsünk egy
hurkot a képen látható módon.
</p>
<table align="center" border="0">
<tbody>
<tr>
<td><img
src="http://www.ritakonyhaja.hu/images/stories/nassolda/peksutemenyek/csaszarzsemlefazis.jpg"
alt="császárzsemle formázása, készítése"
title="császárzsemle formázása, készítése" border="0"></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p style="text-align: justify;">Majd a jobb oldalra eső
tésztavéget kicsit meghúzzuk, és
alulról átbújtatjuk a gyűrűn, majd
középen kicsit kihúzzuk.<br>
Végül megfordítjuk a zsemlét, és a
másik tésztavéget is középre
húzzuk.
<br>
A zsemléket sütőpapírral bélelt tepsire
tettem, és 30 percet kelsztettem
szobahőmérsékleten.<br>
Majd átkentem a tetejüket kevés vízzel
felvert tojás sárgával, megszórtam őket <span
style="text-decoration: underline;"><span style="font-weight: bold;">szezánmaggal</span></span>gal,
és 200 fokos sütőben kb. 20 perc alatt készre
sütöttem.</p>
<p style="text-align: justify;"><img
src="http://www.idokep.hu/hosszutavu_elore.jpg"
_fcksavedurl="http://www.idokep.hu/hosszutavu_elore.jpg"
alt="Időjárás előrejelzés" border="0"> <font
face="Times New Roman"><font color="#ffffff"><b><font size="12">
<script language="JavaScript" type="text/JavaScript"
src="http://www.citatum.hu/nevnapjs.php"></font</script></font></b></font></font></p>
<p></p>
<p></p>
<p>A nap idézete a Radnóti.wc-n:<br>
<script language="JavaScript" type="text/JavaScript"
src="http://www.citatum.hu/napidezete.php"></script></p>
<p style="text-align: justify;"><!--Weather in Budapest, Hungary on your site - HTML code - weatherforecastmap.com -- --></p>
<!--end of code--></div>
<br>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>